Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hófehérke és a hét törpe (Snow White and the Seven Dwarfs)
  • Rendezők: David Hand, William Cottrell, Wilfred Jackson, Larry Morey, Perce Pearce, Ben Sharpsteen
  • Forgatókönyvírók: Ted Sears, Richard Creedon, Otto Englander, Dick Rickard, Earl Hurd, Merrill De Maris, Dorothy Ann Blank, Webb Smith
  • Szinkronhangok: Adriana Caselotti, Lucille La Verne, Harry Stockwell, Roy Atwell, Pinto Colvig, Otis Harlan, Scotty Mattraw, Billy Gilbert, Eddie Collins
  • Zene: Frank Churchill, Paul Smith, Leigh Harline
Bemutató:
1937. December 21.
Játékidő:
83 perc
Bevétel:
$ 184,925,486

1937-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely a Grimm fivérek Hófehérke című meséje alapján készült. Az 1. világhírű Disney-film, amit David Hand rendezett. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Dorothy Ann Blank, Richard Creedon, Merrill De Maris, Otto Englander, Earl Hurd, Dick Rickard, Ted Sears és Webb Smith írta, a zenéjét Frank Churchill, Paul Smith és Leigh Harline szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés, kalandos fantasyfilm. Amerikában 1937. december 21-én, Magyarországon 1962. szeptember 13-án, felújított változattal 1982. december 2-án és 1992. június 5-én mutatták be a mozikban. Az első magyar változattal 1994-ben adták ki először VHS-en, melyen az eredeti 1962-es szinkron volt némi módosítással (a narrátort lecserélték Mécs Károlyra, a herceget pedig Németh Sándorra), majd új magyar szinkronnal 2001. október 9-én adták ki VHS-en és DVD-n az InterCom forgalmazásában.
1989-ben az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára e rajzfilmet „kulturálisan, történelmileg vagy esztétikailag jelentősnek” tekintette, és kiválasztotta a Nemzeti Filmregiszter megőrzésére, és az Amerikai Filmintézet listáján szerepel, mint Minden idők 100 legjobb amerikai filmje között. 2008 óta a legnagyobb amerikai animációs filmnek számít.

Cselekmény: Hófehérke, a csodaszép hercegnő mostohájával, a királynővel él. A hiú úrnő fétékenységében ócska ruhákba öltöztette a lányt, és alantas munkákat bízott rá, hogy szépsége megfakuljon. Volt a királynőnek egy varázstükre, amelytől minden nap megkérdezte ki a legszebb a vidéken, és amig azt felelte ő az, a hercegnő biztonságban volt. Évek múltán, egyik nap viszont a tükör azt felelte, a királylány szebb a mostohánál. Ugyanaznap Hófehérke megismerkedik egy jóképű herceggel, akivel megtetszenek egymásnak. A királynő mérgében megparancsolta a vadásznak hogy vigye ki az erdőbe, és ölje meg. Bizonyságul pedig a lány szívét kérte egy díszes ládikában.
A vadász egy tisztásra csalja Hófehérkét, és éppen amikor végezne vele megsajnálja, és bocsánatért esedezik majd hagyja elmenekülni az erdőbe az úrnő haragja elől.. A magányos és megrémült hercegnő az erdei állatok segítségével egy kunyhót talál, melynek feltételezése szerint hét árva gyermek a tulajdonosa. Az állatkák segítségével, kitakarítja a házat, még finom vacsorát is főz. Igazából a hét törpe - Tudor, Vidor, Morgó, Szundi, Szende, Hapci és Kuka tulajdonában ál, akik egy bányában dolgoznak. Hazatérve a tiszta házat látván, gyanítják hogy valaki a házukban járt. Az emeleten megtalálják az alvó királylányt, aki miután elmeséli szomorú történetet, a törpék megsajnálva befogadják, feltéve ha gondját viseli a háznak. Így teltek a napok: Nappal a bányában dolgoztak, este pedig kis háziasszonyukkal mulattak.
Eközben a tükör mindent elmondott a királynőnek, aki rájön hogy bizonyságul egy vadkan szívét kapta. Titkos szobájában egy varázsital segítségével vénasszonyá változik, és mérgezett almát készít, mert miután Hófehérke beleharapna, mély álomba merülne és a törpék azt hinnék hogy meghalt, tehát eltemetnék. Másnap miután a törpék munkába indultak, megjelenik a háznál egy megkínálja a lányt a mérgezett gyümölccsel, amit végül elfogadva beleharap, és ájultan összeesik. Az állatok figyelmeztették a törpéket, akik visszatérve üldözőbe veszik a boszorkányt, akit egy szikla tetején ér el a vég: Belecsap a villám, és a szakadékba zuhan.
A törpék megtalálják a királylányt, de nem tudnak segíteni rajta. Üvegkoporsót készítenek, és egy évig virrasztanak mellette. A herceg egyszer arra járva megtalálja a lányt, és csókjával életre kelti őt. A törpék és az állatok ujjongva nézik, amint a herceg elviszi szeretett hercegnőjüket a birodalmába.

Pinokkió (Pinocchio)
  • Rendezők: Ben Sharpsteen, Hamilton Luske, Bill Roberts, Norman Ferguson, Jack Kinney, Wilfred Jackson, T. Hee
  • Forgatókönyvírók: Ted Sears, Otto Englander, Webb Smith, William Cottrell, Joseph Sabo, Erdman Penner, Aurelius Battaglia
  • Szinkronhangok: Cliff Edwards, Dickie Jones, Christian Rub, Mel Blanc, Walter Catlett, Charles Judels, Evelyn Venable, Frankie Darro, Thurl Ravenscroft
  • Zene: Leigh Harline, Paul J. Smith
Bemutató:
1940. Február 7.
Játékidő:
88 perc
Bevétel:
$ 121,892,045

1940-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Carlo Collodi Pinokkió kalandjai című meséje alapján készült. A 2. Disney-film rendezői Hamilton Luske és Ben Sharpsteen. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Ted Sears, Otto Englander, Webb Smith, William Cottrell, Joseph Sabo, Erdman Penner és Aurelius Battaglia írta, a zenéjét Leigh Harline és Ned Washington szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasyfilm. Amerikában 1940. február 7-én, Magyarországon 1962. december 20-án, felújított változattal 1987. december 24-én mutatták be a mozikban, új magyar változattal 2000. március 2-án adták ki VHS-en. Az InterCom által készített magyar szinkronnal 2003. május 13-án adták ki DVD-n is.

Cselekmény: A történetet, Tücsök Tihamér meséli el nekünk, mely egy csillagfényes éjszakán, az öreg Gepetto nevű fafaragó házában veszi kezdetét. A kis tücsök szemtanúja, amint a mester befejezi a legújabb fabábját, Pinokkiót, és kijelenti hogy nincs más kívánsága, csak hogy az, igazi kisfiú legyen. Az éjszaka során, a Kék tündér látogat el hozzá, és teljesíti az óhaját: életre kelti Pinokkiót, és kinevezi, Tücsök Tihamért a kisfiú lelkiismeretévé.
Geppeto annyira örül, hogy másnap beíratja a kisfiút iskolába, ám az úton, a ravasz Derék Rókus és Durbelle Béla, meggyőzik hogy menjenek el Stromboli bábszínházába, Tihamér kifogása ellenére. Felléptetik Pinokkiót, és az előadásra való sikere miatt, Stromboli ketrecbe zárja a bábut. Megjelenik Tihamér, de nem tudja kiszabadítani. A tündér is felbukkan és számon kéri a fiúcskát, miért nem ment iskolába. Erre Pinokkió hazudozni kezd, és egyre csak nő az orra. Végül megígéri hogy jó lesz, és a tündér megbocsájt neki, és visszaváltoztatja az orrát. Szabadon engedi, és közli vele hogy ez az utolsó alkalom hogy segített neki.
Eközben Rókus és Béla, a gonosz fuvaros emberrel egyezkedik, aki megígéri nekik hogy rengeteg pénzt ad nekik, ha szereznek kisfiúkat, akiket elvihet a Vidám Szigetre. Út közben összefutnak Pinokkióval, és meggyőzik hogy utazzon el ő is. A szabályok nélküli szigeten, a fiúk egyre csínytalanabbak, nem sejtve semmit. Azonban Tihamér rájön a sziget titkára: A kisfiúk a rossz magatartásuk miatt, szamarakká változnak, és rabszolgálnak adják el őket később bányákban, vagy cirkuszokban. Pinokkió sikeresen megmenekül Tihamérral, ám szamár füle és farka lesz.
Hazatérés után, a duó nem talál senkit a műhelyben. Hamarosan kapnak egy levelet a tündértől, aki szerint Gepetto-t, Pinokkió keresése közben lenyelte egy bálna, Góliát. A bábú, Tihamérral együtt, apja segítségére siet, a tengerbe ugrik. Hamarosan lenyeli őt a bálna, és újraegyesül Gepetto-val. Pinokkió rájön, ha tüsszentésre kényszerítik Góliátot, kijuthatnak. A terv működik, de a dühös bálna üldözőbe veszi őket, és összetöri a tutajukat. Gepetto-t, Figaro-t, Cleo-t és Tihamért a partra mossa a tenger, de a tücsök már csak Pinokkió testét találja meg.
Otthon, Gepetto miközben gyászolja a kisfiát, az felébred és igazi fiúvá változik, mert a tündér így jutalmazta meg, mert bátornak, őszintének és önzetlennek bizonyult. Miután észreveszik hogy életben van, mindenki ünnepel. Tihamér megköszöni a tündér kedvességet, aki egy aranyéremmel jutalmazza meg őt, mely hivatalos lelkiismereti szolgálatát bizonyítja.

Fantázia (Fantasia)
  • Rendezők: Samuel Armstrong, James Algar, Bill Roberts, Paul Satterfield, Ben Sharpsteen, David D. Hand, Hamilton Luske, Tim Handley, Ford Beebe, T. Hee, Norman Ferguson, Wilfred Jackson
  • Forgatókönyvírók: Joe Grant, Dick Huemer
  • Szinkronhangok: Leopold Stokowski, Deems Taylor, Deems Taylor
Bemutató:
1940. November 13.
Játékidő:
126 perc
Bevétel:
$ 76,411,401

1940-ben bemutatott színes (Technicolor) amerikai rajzfilm, amely a 3. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezője Ben Sharpsteen, producere Walt Disney. A forgatókönyvet Joe Grant és Dick Huemer írta, zenei rendezője Edward Plumb. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasyfilm. Amerikában 1940. november 13-án mutatták be a mozikban. Magyarországon viszonylag kevés késéssel bemutatták, a mozikban feliratos változatban vetítették. A magyar szinkronos változattal 2010. november 10-én adták ki DVD-n
Akkoriban forradalmian újnak számított képekkel értelmezni a zenét. A Philadelphiai Szimfonikusok a produkció mellé álltak, élükön Leopold Stokowski karmesterrel. Ő vezényli azt a nyolc tételből álló koncertet, melynek során különféle rajzfilmek társulnak Csajkovszkij, Muszorgszkij, Schubert és mások műveihez.
A film célkitűzéseit mindjárt az elején a mesélő (angolul: master of ceremonies) Deems Taylor mondja el, aki maga is zeneszerző. »Figyeljétek a zenét; lássátok közben a színeket és a képeket. Egy idő múlva észre sem veszitek, és már nem is a filmet nézitek, hanem ennek hatására a saját fantáziátok kezd el működni.« 
A Fantázia készítése idején még időszerű volt, és pénzügyileg is elkészíthető volt olyan film, amely szimfonikus zenét tartalmaz. Folytatása, a Make Mine Music már szórakoztató zenei háttérrel készült.
A Disney számos alkalommal újrarestaurálta ezt az 1940-ben készült filmet. A Fantázia 2000 címen bemutatott filmet öt új részlettel toldották meg. A filmet 60 animátor készítette és 12 rendező vette fel.
A legnézhetőbb fejezeteket Bach zenéjére vették fel, ahol a többcsatornás hang tökéletes szinkronban van a rajzokkal. Mickey egér kétségbeesett küzdelme a seprűkkel, a táncoló kínai gombák, a szempilláikat rezgető vízilovak, Az Órák táncára röpködő krokodilok a mai napig emlékezetesek. A ugráló tündérek meztelenek, de mellőzték a nemi szerveket, a dinoszauruszok kihalása Sztravinszkij Tavaszi áldozatára és Beethoven Pastorale-jával művelt abszurditás korszakalkotó az animáció történetében.
A film fő részei után még Schubert: Ave Maria is elhangzik Julietta Novis előadásában.
További érdekesség, hogy a filmnek készült egy paródiája, amit a Bolondos Dallamok szereplői adnak elő. A Corny Concerto című nyolcperces rajzfilmben Elmer Fudd parodizálja a Fantázia narrátorát, Deems Taylort, a rajzfilmekben a főszerepet természetesen Tapsi Hapsi játssza.

Dumbó (Dumbo)
  • Rendezők: Ben Sharpsteen, Norman Ferguson, Wilfred Jackson, Bill Roberts, Jack Kinney,Samuel Armstrong
  • Forgatókönyvírók: Otto Englander, Joe Grant, Dick Huemer
  • Szinkronhangok: Edward Brophy, Herman Bing, Margaret Wright, Sterling Holloway, Verna Felton, Cliff Edwards, James Baskett, Nick Stewart, Hall Johnson
  • Zene: Frank Churchill, Oliver Wallace
Bemutató:
1941. Október 23.
Játékidő:
64 perc
Bevétel:
$ 3,731

1941-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Helen Aberson és Harold Pearl regénye alapján készült. A 4. Disney-film rendezője Ben Sharpsteen. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Joe Grant és Dick Huemer írta, a zenéjét Frank Churchill és Oliver Wallace szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés filmvígjáték. Amerikában 1941. október 31-én, Magyarországon 1989. december 7-én mutatták be a mozikban, majd 1992. január 25-én a televízióban az MTV1-en vetítették le ugyanilyen magyar változattal.

Cselekmény: Dumbó egy kiselefánt, akinek kissé nagyra nőttek a fülei, ezért a nőstényelefántok kinevetik. Édesanyja meg akarja védeni egy csapat gyerektől, akik kinevetik a kicsinyét, emiatt veszettnek nyilvánítják és elkülönítik a többitől. A nőstények gúnyolódnak a magányos Dumbón és őt hibáztatják anyja különköltöztetése miatt. Egy kisegér megsajnálja és elhatározza, hogy segít rajta. Álmában befolyásolja a porondmestert, hogy a hosszú fülű kiselefánt legyen a legnagyobb attrakció, ám ez rosszul sül el és a többi elefánt megtagadja a kicsit. Bohócot csinálnak belőle, ami nagy szégyen. Egy nap Timothynak eszébe jut (a varjak segítségével), hogy Dumbó repülhetne is a füleivel, hisz akkor őrületesen nagy attrakció lenne belőle. Ez sikerül is nekik, elkápráztatjáka közönséget és Hollywood-ba szerződik. Így válik a kicsi, esetlen elefántból a világ kilencedik csodája.

Bambi
  • Rendezők: David Hand, James Algar, Samuel Armstrong, Graham Heid, Bill Roberts, Paul Satterfield, Norman Wright
  • Forgatókönyvírók: Perce Pearce, Larry Morey, Vernon Stallings, Melvin Shaw, Carl Wallberg, Chuck Couch, Ralph Wright
  • Szinkronhangok: Hardie Albright, John Sutherland, Tim Davis, Sam Edwards, Paula Winslowe, Tim Davis, Sterling Holloway, Will Wright, Cammie King, Ann Gillis
  • Zene: Frank Churchill, Edward H. Plumb
Bemutató:
1942. Augusztus 9.
Játékidő:
70 perc
Bevétel:
$ 267,447,156

1942-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Felix Salten azonos című regénye alapján készült, és az 5. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezője David Hand, producere Walt Disney. A forgatókönyvet Vernon Stallings, Norman Wright, Perce Pearce, Chuck Couch, Larry Morey, Melvin Shaw, George Stallings és Ralph Wright írta, a zenéjét Frank Churchill és Edward Plumb szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés filmdráma. Az animációs mozifilmet és a zenéjét Oscar-díjra jelölték. Amerikában 1942. augusztus 13-án, Magyarországon 1961. július 27-én, új magyar változattal 1993. június 4-én mutatták be a mozikban.

Cselekmény: A történet Bambi, a kis szarvasbika születésétől indul. Végigköveti az első lépéseit, első szavait, első kalandjait. Láthatjuk, hogyan ismerkedik meg az őt körülvevő szűkebb és tágabb környezettel, amiben hol édesanyja, hol kis barátai, Toppancs nyuszi és Virág, a borz segítenek neki. Megtapasztalja a veszélyt, amit főként a vadász jelent számukra, majd a bánatot, amit édesanyja elvesztése miatt érez. De nem marad magára, mert apja, az erdő Nagyhercege, magához veszi és felneveli. Ifjúkorában aztán a szerelem is utoléri. Szarvasbikához illően meg is küzd a választottjáért, majd egy erdőtűzből való sikeres menekülés után maga is családot alapít.

Bambi 2. – Bambi és az erdő hercege (2006) - Bambi édesanyja halálát követően megtudja, hogy apukája az erdő Nagyhercege. Bambi rettentően izgatott, hogy végre megismerheti édesapját, a Herceg azonban nem igazán örül annak, hogy neki kell pátyolgatnia a kis bajkeverőt - hiszen így fontos teendőit nem tudja megfelelően ellátni. Bár eleinte úgy tűnik, nem működik kettejük együttélése, végül mégis közösen dolgozzák fel az anya elvesztése felett érzett gyászt, s valódi családra lelnek egymásban.

Saludos Amigos
  • Rendezők: Norman Ferguson, Wilfred Jackson, Jack Kinney, Hamilton Luske, Bill Roberts
  • Forgatókönyvírók: Homer Brightman, William Cottrell, Richard Huemer, Joe Grant, Harold Reeves, Ted Sears, Webb Smith, Roy Williams, Ralph Wright
  • Szinkronhangok: Lee Blair, Mary Blair, Pinto Colvig, Walt Disney, Norman Ferguson, Frank Graham, Clarence Nash, José Oliveira, Frank Thomas
  • Zene: Paul Smith, Edward H. Plumb
Bemutató:
1942. Augusztus 24.
Játékidő:
42 perc
Bevétel:
$ 1,135,000

1942-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 6. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezője Norman Ferguson, a producere Walt Disney. A forgatókönyvet Homer Brightman, Joe Grant, Dick Huemer, Harry Reeves, Roy Williams és Ralph Wright írta, a zenéjét Edward Plumb és Paul Smith szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja: zenés fantasyfilm. Brazíliában 1942. augusztus 24-én, Amerikában 1943. február 6-án mutatták be a mozikban.

A három lovag (The Three Caballeros)
  • Rendezők: Norman Ferguson, Clyde Geronimi, Jack Kinney, Bill Roberts, Harold Young
  • Forgatókönyvírók: Homer Brightmen, Ernest Terrazas, Ted Sears, Bill Peet, Ralph Wright, Elmer Plummer, Roy Williams, William Cottrell, Del Connell, James Bodrero
  • Szinkronhangok: Clarence Nash, José Oliveira, Joaquin Garay
  • Zene: Edward H. Plumb, Paul J. Smith, Charles Wolcott
Bemutató:
1944. Február 3.
Játékidő:
71 perc
Bevétel:
$ 3,355,000

1944-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 7. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezője Norman Ferguson, a producere Walt Disney. A zenéjét Edward Plumb, Paul Smith és Charles Wolcott szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja: zenés fantasy filmvígjáték. Mexikóban 1944. december 21-én, Amerikai Egyesült Államok 1945. február 3-án mutatták be a mozikban.

Make Mine Music
  • Rendezők: Jack Kinney, Clyde Geronimi, Hamilton Luske, Joshua Meador, Robert Cormack
  • Forgatókönyvírók: James Bordrero, Homer Brightman,Erwin Graham, Eric Gurney, T. Hee, Sylvia Holland, Dick Huemer, Dick Kelsey, Dick Kinney, Jesse Marsh, Tom Oreb, Cap Palmer, Erdman Penner, Harry Reeves, Dick Shaw, John Walbridge, Roy Williams
  • Szinkronhangok: Nelson Eddy, Dinah Shore, Benny Goodman, The Andrews Sisters, Jerry Colonna, Sterling Holloway, Andy Russell, David Lichine
  • Zene: Eliot Daniel, Ken Darby, Charles Wolcott, Oliver Wallace, Edward Plumb
Bemutató:
1946. Április 20.
Játékidő:
75 perc
Bevétel:
$ 3,275,000

1946-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 8. Disney-film. A címe magyarul kb. Játssz nekem. Spanyol verziója: Música Maestro címen készült, főként mexikói piacra. Az animációs játékfilm rendezői Jack Kinney, Clyde Geronimi, Hamilton Luske, Joshua Meador és Robert Cormack, a producere Walt Disney. A zenéjét Benny Goodman, Osvaldo Farrés, Ken Darby, Turner Layton, Charles Wolcott, Szergej Szergejevics Prokofjev, Allie Wrubel, Gaetano Donizetti és Gioachino Rossini szerezte. Műfaja: zenés film. Amerikában 1946. augusztus 15-én mutatta be az RKO Radio Pictures. Ez a nyolcadik egész estés animációs film a Walt Disney filmek listáján. Sorrendben megelőzi a Bambi, de stílusa, műfaja a Fantasia közvetlen folytatása – igaz, ez már nem készült sztereo hanggal. A film sikerére alapozva az RKO Radio Pictures készített egy hasonló című filmet, ezt azonban nem a Disney stúdió készítette.
A második világháború alatt a filmesek legtöbbjének be kellett vonulnia, így sok munkatársnak a Walt Disney stúdióból is. Ugyanakkor a kormányzat minél több háborús propaganda filmet kívánt. Ekkoriban terjedt el a többrészes filmek divatja (angolul: package film), amely több, neves szerző közreműködésével készült. Ebben az időszakban a Disney stúdió négy egész estés filmet volt képes készíteni. Ezek a Fantasia, a Saludos amigos, a Három lovag, és a Make Mine Music. A film részeit akkoriban segmentnek hívták, mai szóhasználattal ezeket klipeknek neveznénk. A film jellegzetes pasztell színekben készült, mert a Disney stúdió kerülni akarta a túl hivalkodó színek által okozott zavart.

Csupa vidámság és móka (egyéb cím: Mickey egér, Donald kacsa és Goofy Csodaországban) (Fun & Fancy Free)
  • Rendezők: Jack Kinney, Clyde Geronimi, Hamilton Luske, Joshua Meador
  • Forgatókönyvírók: Homer Brightman, Eldon Dedini, Lance Nolley, Tom Oreb, Harry Reeves, Ted Sears
  • Szinkronhangok: Cliff Edwards, Edgar Bergen, Luana Patten, Walt Disney, Clarence Nash, Pinto Colvig, Billy Gilbert, Anita Gordon
  • Zene: Oliver Wallace, Paul Smith, Eliot Daniel, Charles Wolcott
Bemutató:
1947. Szeptember 27.
Játékidő:
73 perc
Bevétel:
$ 3,165,000

1947-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 9. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezői Jack Kinney, Hamilton Luske és Bill Roberts, a producere Walt Disney. A forgatókönyvet Homer Brightman, Harry Reeves, Ted Sears, Lance Nolley, Eldon Dedini és Tom Oreb írta, a zenéjét Oliver Wallace, Eliot Daniel és Paul Smith szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasyfilm. Amerikában 1947. szeptember 27-én mutatták be a mozikban. Magyarországon 1991-ben a mozifilm története a narancs színű könyvben jelent meg, Miki és a futóbab címmel a Varázskarddal és a Bongóval együtt.

Melody Time
  • Rendezők: Jack Kinney, Clyde Geronimi, Hamilton Luske, Wilfred Jackson
  • Forgatókönyvírók: Winston Hibler, Harry Reeves, Ken Anderson, Erdman Penner, Homer Brightman, Ted Sears, Joe Rinaldi, Bill Cottrell, Jesse Marsh, Art Scott, Bob Moore, John Walbridge
  • Szinkronhangok: Roy Rogers, Trigger, Dennis Day, The Andrews Sisters, Fred Waring and the Pennsylvanians, Freddy Martin, Ethel Smith, Frances Langford
  • Zene: Eliot Daniel, Paul J. Smith, Ken Darby
Bemutató:
1948. Május 27.
Játékidő:
75 perc
Bevétel:
$ 2,560,000

1948-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 10. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezői Clyde Geronimi, Wilfred Jackson, Jack Kinney és Hamilton Luske, producere Walt Disney. A zenéjét Eliot Daniel és Paul Smith szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés film. Amerikában 1948. május 27-én mutatták be a mozikban.

Ichabod és Mr. Toad kalandjai (The Adventures of Ichabod and Mr. Toad)
  • Rendezők: Jack Kinney, Clyde Geronimi, , James Algar
  • Forgatókönyvírók: Erdman Penner, Winston Hibler, Joe Rinaldi, Ted Sears, Homer Brightman, Harry Reeves
  • Szinkronhangok: Eric Blore, Pat O'Malley, Colin Campbell John McLeish, Campbell Grant, Claude Allister, Leslie Denison, Edmond Stevens, The Rhythmaires
  • Zene: Oliver Wallace
Bemutató:
1949. Október 5.
Játékidő:
68 perc
Bevétel:
$ 1,625,000

1949-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 11. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezői James Algar, Clyde Geronimi és Jack Kinney, producere Walt Disney. A forgatókönyvet Homer Brightman, Winston Hibler, Erdman Penner, Harry Reeves, Joe Rinaldi és Ted Sears írta, a zenéjét Oliver Wallace szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja fantasy horrorfilm. Amerikában 1949. október 5-én mutatták be a mozikban.

Box Office

1930s
# Animáció Bevétel
Amerika Más terület Világszerte
01 Hófehérke és a Hét törpe $ 184,925,486 $ 184,925,486
1940s
01 Bambi $ 102,247,150 $ 165,200,000 $ 267,447,150
02 Pinokkió $ 84,254,167 $ 37,637,878 $ 121,892,045
03 Fantázia $ 76,408,097 $ 3,304 $ 76,411,401
04 A három lovag $ 3,355,000
05 Make Mine Music $ 3,275,000
06 Csupa vidámság és móka $ 3,165,000
07 Melody Time $ 2,560,000
08 Ichabod és Mr. Toad kalandjai $ 1,625,000
09 Saludos Amigos $ 1,135,000
10 Dumbó $ 3,731 $ 3,731